
Egészséges gyermeklábak – miért fontos odafigyelni a lábfej fejlődésére?
Egy gyermek megfelelő pszichofizikai fejlődése – különösen az első években – nagymértékben függ a sokféle tapasztalattól, amelyeket megél. A fejlődési mérföldkövek elérése a világ iránti kíváncsiságon és a felfedezés vágyán alapul. A mozgás iránti belső igény és a velünk született mozgásminták az egész test fejlődését ösztönzik. Az egészséges gyermeklábak kialakulása elsősorban a spontán mozgásnak és a környezeti hatásoknak köszönhető. A lábak megfelelő fejlődésének biztosítása kulcsfontosságú a jövőbeli mozgásformák elsajátításában, legyen szó futásról, labdarúgásról, balettről vagy akrobatikáról. A gyermekláb első éveinek fejlődése olyan alapot teremt, amelyre a fiatal felnőttkorban és az egész élet során támaszkodni lehet.
Hogyan fejlődik a gyermek lába – a láb megfelelő fejlődése az első életévben
Már csecsemőkorban is edzi a gyermek a lábait, felkészítve őket a járás során betöltött szerepükre. Az első „edzések” már az anyaméhben elkezdődnek, amikor a magzat rugdosással gyakorol, erősíti a lábait, és megtanulja érzékelni teste határait. Születéskor az újszülöttek lába fiziológiás pronációban van, ami azt jelenti, hogy a talp enyhén befelé fordul. Ez természetes, mivel a méhen belüli helyzetben a lábak gyakran hajlított és befelé forduló helyzetben fejlődnek. Ahhoz, hogy fokozatosan közelebb kerüljön a felnőtt láb helyzetéhez, rengeteg gyakorlásra van szüksége. Kezdetben a baba primitív rúgásokat végez anélkül, hogy teljesen kinyújtaná a csípőjét. Az első hat hónap során a csecsemőnek van egy markoló reflexe a lábujjaiban is – ha a talpát a lábujjak alatt megérintjük, azok először szétterpesztik, majd megragadják a tárgyat. Ez a reflex fokozatosan eltűnik, ahogy a gyermek elkezd felállni.
Három hónapos korban a csecsemő elkezdi kezével érinteni a térdét, majd később össze is dörzsöli a lábait, így egyre jobban megismeri teste határait. Ekkor a baba elkezdi megfogni a lábait és a szájához emelni őket. A csecsemők lába születéskor általában pronált (befelé dől), és ahogy növekednek, izmaik és ízületeik fokozatosan erősödnek. A szupináció (a láb kifelé fordulása) a felállás és a járás során alakul ki, amikor a láb alkalmazkodik a testsúly terheléséhez és az egyensúly megtartásához. Ez a folyamat egyénenként eltérő időzítésű, de általában a járás megkezdésével lesz igazán jelentős.
A nyolcadik hónaptól kezdve rendkívül gyors fejlődés mehet végbe: a gyermek rövid idő alatt a fekvő csecsemőből egy felfedező kisgyermekké válik. Ezt a folyamatot fejlődési triásznak nevezik, amely során a baba gyorsan megtanul ülni, kúszni és felállni. Ebben az időszakban a lábfej fejlődése is rohamosan zajlik: a gyermek számos új testhelyzetben tapasztalja meg a láb mozgását. Kiemelten fontos, hogy ilyenkor ne korlátozzuk a mozgástartományát, és ha lehetséges, hagyjuk, hogy mezítláb vagy a mezítlábas járást utánzó cipőben fedezze fel a világot.
A bútorok mentén oldalazó járás rendkívül fontos fejlődési állomás: ez kiváló „lábtorna” a gyermek számára, amely során váltakozva terheli a láb külső és belső élét, felkészítve az izmokat a járásra. Fontos, hogy a gyermek végigjárhassa ezt a fejlődési szakaszt, és ne siettessük az önálló járásra való áttérést azzal, hogy kézen fogva vezetjük.
Óvodáskor – a gyermekek lábának problémái
Azoknál a kisgyermekeknél, akik már szabadon járnak, a megelőzés egyik legfontosabb eleme a megfelelően illeszkedő lábbeli kiválasztása. Cipővásárláskor elengedhetetlen, hogy a megfelelő méretet válasszuk. Az első lépés a gyermek lábhosszának pontos mérése. A legjobb, ha ezt álló helyzetben végezzük, mivel ilyenkor lehet a legpontosabban meghatározni a láb tényleges hosszát. Fontos a láb szélességének mérése is, mivel a túl keskeny cipők szintén problémát okozhatnak.
Mivel a kisgyermekek lába gyorsan nő, érdemes rendszeresen ellenőrizni, lehetőleg kéthavonta, hogy a cipő mérete még megfelelő-e. Fontos odafigyelni, mert egyes gyermekek nem jelzik, ha a cipőjük már túl szoros. Ez komoly problémát jelenthet, mert ha a gyermek huzamosabb ideig túl szoros cipőt hord, az maradandó lábdeformitásokat okozhat. Ugyanakkor a túl keskeny orrú cipők is gondot jelenthetnek, mivel folyamatos nyomást gyakorolnak a körmökre, ami benőtt köröm kialakulásához vezethet.
Milyen cipőt válasszunk óvodáskorban?
Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek a szabad játék során nem csupán álló helyzetben vannak. Gyakran guggolnak, ülnek, térdelnek, sarkukra ülnek, kúsznak, másznak… Ezek mind természetes mozgásformák, amelyek erősítik a láb izmait, ezért a mi feladatunk, hogy biztosítsuk számukra a szabad mozgás lehetőségét.
Ha egészséges lábú gyermek számára vásárolunk cipőt, olyan modellt érdemes választani, amely lehetővé teszi a láb természetes mozgását minden irányban. Éppen ezért az úgynevezett ortopéd vagy megelőző cipők, amelyek merev sarokkéreggel, rögzített bokarésszel és kemény talppal rendelkeznek, akadályozhatják a láb megfelelő fejlődését. Kutatások szerint az ilyen típusú cipők viselése nem előzi meg a lúdtalp, más néven bokasüllyedés kialakulását.
A mozgás aranykora – az idősebb gyermekek fejlődése
Az iskolás évek során, nagyjából 9 és 12 éves kor között, beköszönt a mozgásfejlődés úgynevezett aranykora. Ez azt jelenti, hogy a gyermek már elsajátította az összes alapvető mozgásformát, amelyeket egy felnőtt is képes végrehajtani, és ebben az időszakban ezek finomhangolása történik. A szülőknek érdemes reagálniuk a gyermek mozgásigényére, és lehetőséget biztosítaniuk számára a különféle fizikai tevékenységek kipróbálására. Egyes gyerekek harcművészeti edzésekre járnak, mások a táncot vagy a csapatsportokat részesítik előnyben, míg néhányan legszívesebben a szabadban játszanak önfeledten. A lényeg, hogy a választott mozgásforma örömet szerezzen a gyermeknek.
Ebben az időszakban a test minden csontja – így a láb csontjai is – hirtelen növekedésnek indulnak, azonban gyakran előfordul, hogy az izmok lemaradnak a csontok gyors fejlődéséhez képest. Ennek következtében a gyermek lábai átmenetileg ismét laposabbnak tűnhetnek, vagy enyhén befelé fordulhatnak. Sajnos a serdülőkorban a gyermekek lábai fokozott terhelésnek vannak kitéve, ezért még fontosabb, hogy megerősítsük őket.
A lábak edzésének legtermészetesebb formája a szabad mozgás különféle tevékenységek során, amelyek lehetővé teszik, hogy a láb úgy működjön, mintha mezítláb lenne. Bizonyos esetekben, amikor a gyermek lába terápiára szorul, az erő, az állóképesség és az idegrendszeri kontroll fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Gyakran előfordul, hogy az ortopéd betéteket túl korán alkalmazzák, mielőtt a láb izmainak esélyük lenne „utolérni” a csontok növekedését. Ráadásul a hagyományos korrekciós módszerek olykor hatástalanok lehetnek, mivel a gyermekek elavult gyakorlatokat végeznek, amelyek nem a lábtartás megfelelő korrekcióját célozzák.
Gyermekkori lábdeformitások – Mi számít normálisnak?
A gyermekek lábai nem úgy néznek ki és nem is úgy működnek, mint a felnőtteké. A csecsemők és kisgyermekek lábán egy zsírszövet-párna található, amely miatt a lábuk laposabbnak tűnhet. Emellett a 3 és 7 éves kor közötti időszakban a gyermekek lába egy természetes fiziológiás valgus fázison megy keresztül. Ez azt jelenti, hogy a lábfej és a térdek enyhén befelé dőlhetnek. Ez a folyamat teljesen normális és szükséges a növekedési porcok megfelelő fejlődéséhez.
Éppen ezért egészséges gyermekeknél nincs szükség ortopéd betétekre vagy megelőző ortopéd cipőkre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekeknél előforduló lúdtalpnak nincsenek szigorú, minden esetben alkalmazható fiziológiai normái. Ha a szülők bizonytalannak érzik magukat, érdemes egy gyógytornász vagy mozgásszervi szakember véleményét kikérni, aki alaposan megvizsgálja a gyermek lábának funkcionális fejlődését.
Egy ilyen vizsgálat nem csupán a lábfej kinézetére fókuszál, hanem az egész test összefüggéseit is figyelembe veszi – beleértve a térdeket, a csípőt, a medencét és a gerincet. A szakember nemcsak statikus helyzetben elemzi a testet, hanem a dinamikus mozgás során is, például szabad játék közben, hiszen ez mutatja meg legjobban, hogyan működik a gyermek lába a mindennapi életben.
A gyermekláb helyzetének hatása az egész testre
A gyermekláb problémái gyakran a test más részeinek működési zavaraira utalnak. Például a fokozott ízületi lazaság (hipermobilitás) következtében a láb túlzottan lapossá vagy a boka befelé dőlhet (valgus állás). Másrészről viszont a helytelen lábtartás testtartási problémákhoz vezethet. Ha például a jobb láb túlzott pronációban (befelé dőlve) áll, az a térd befelé fordulását okozza ("X" láb, valgus térd), amely a medence süllyedését eredményezi az adott oldalon. Innen már csak egy lépés a gerincferdülés (scoliosis) kialakulása.
A gyermekláb tehát egyszerre lehet egy másik probléma tünete és egy újabb rendellenesség okozója. Ha a szülő bármilyen eltérést észlel, érdemes időben szakemberhez – gyermekortopéd orvoshoz vagy gyógytornászhoz – fordulni. Minél hamarabb foglalkozunk a kialakuló problémával, annál kedvezőbben alakulhat a gyermek mozgásfejlődése.
Felhasznált irodalom:
B. Zukunft-Huber, Three-Dimensional Manual Therapy of Foot Deformities in Children, 3rd ed., Edra Urban &Partner, 2020, p. 3-27.
Kanatli U., Aktas E., Yetkin H. Do corrective shoes improve the development of the medial longitudinal arch in children with flexible flat feet? Journal of Orthopaedic Science, 2016, 21(5), p. 662-666.
Ueki Y., Sakuma E., Wada I. Pathology and management of flexible flat foot in children, Journal of Orthopaedic Science, 2019, 24(1), p. 9-13.
Forrás: Magical Shoes